Olyan gyorsan múlik el a nyár. Berendeztem az erkélyt, vettem kis asztalt meg egy magas támlás műanyag fotelt, mert milyen jó lesz kint meginni a kávémat reggelente. Persze. Hétköznap egyszerűen nem érek rá, bent szoktam kávézni a melóhelyen. Hétvégén meg kicsit tovább alszok és mikor felébredek, már nagyon meleg van az erkélyen (keleti fekvés). A Görögországból hozott napernyő meg azóta is várja, hogy talpat szerezzek neki. Igen, pontosan ez az. Az élet, ahogy az ember elképzeli és a valóságban. Persze nem nagy baj, amíg csak egy erkélyről van szó. De sajnos a nagyobb dolgokkal is pontosan ugyanez a helyzet.