Oké, én ezt nem bírom tovább. Az egyik percben szikrázó napsütés, a másikban jégeső. Nyugatra ragyog a nap, keleten olyan szürke az ég, hogy nem nehéz elképzelni micsoda vihar lesz itt nemsokára. Azért szuper, mert két óra múlva találkozóm lesz. Szétfagyok a szobámban. Itt ülök beöltözve, még zokni is van rajtam, de az ujjaim majd lefagynak, ahogy gépelek. Mindegy, nem erről akartam írni.
Akartak engem már mindenfelé vinni férfiak, Tanzániába, Boszniába, Kenyába, úgy tűnik, csak a magyar pasik nem értékelnek. Ez is biztos egy jel, hogy el kéne menni innen. De igazából nincs kedvem. Jó lehetne itt. Még így is. Ahogy az ország mostanában áll. Valami olyan alapvetően el van cseszve.
Mostanában - hogy kiszakadjak a depiből, amibe a térdsérülésem taszított, ami miatt nem tudok edzésre járni - tiniromantikát olvasok. Ugyanis erre a trailerre akadtam nemrégiben:
Ez pedig ahhoz vezetett, hogy megvettem a könyvet. Viccelsz? Nem bírom ki augusztus végéig. Tetovált pasik démonokat ölnek, egyébként meg a szöszi annyira dögös. Ja, Jonathan Rhys-Meyers. Asszem ennyi indok több, mint elég. Aztán sec-perc alatt elolvastam. Megvettem a másodikat, annak is annyi. Pénteken megvettem a harmadikat és a negyediket is, nem lehet abbahagyni. Típusos tinisorozat egyébként, amivel megvettek az Jace. Szerencsére nem olyan nyálas, mint a Twilight-os Edward, hanem egy igazi badass, tetkós, harcos gyilkológép. Ez a sorozat bűnös élvezet, olyasmi, amit nem vallok be nyilvánosan :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése